Az Esküvő életünk egyik legfontosabb eseménye...

...a Nagy Nap, amire a Hölgyek - kimondva vagy kimondatlanul - hosszú éveken át készülnek, és bár az Urak erről talán kevésbé beszélnek, de gondolatban azért ők is többször végigélik a pillanatot. Azt a pillanatot, amihez hasonlót nehéz találni, azt a Napot, amikor mindenki ott van aki csak fontos a számunkra, azt az érzést, aminek minden apró részlete elkísér és életünk végéig örök emlék marad. Egy nap, ami csak Rólatok szól, ami talán az első makrancos hajtincs óvatos eligazításával kezdődik, egy olyan mozdulattal, ami ott és akkor nem jelentett sokat, hosszú évek távlatából visszanézve viszont biztosan mosolyt csal majd az arcotokra...

...és hogy minden pontosan úgy történjen, ahogy azt elképzeltétek, összegyűjtöttem néhány olyan ötletet és javaslatot, amire érdemes lesz odafigyelnetek az esküvőtök szervezésénél - vagy legalábbis érdemes lesz elgondolkodnotok rajtuk...

Két fotós mindig jobb, mint egy fotós...

A legfontosabb mindig az, ami Veletek történik, de vajon nem vagytok kíváncsiak arra, hogy mi történt, mi történik körülöttetek, amikor Ti éppen valamilyen programmal vagytok éppen elfoglalva? Ha egy fotóst kértek fel az esküvőtök megörökítésére, ő szinte végig a közeletekben lesz, így bár akaratlanul, de szinte biztosan lemarad majd néhány megismételhetetlen pillanatról (természetesen ami veletek történik arról nem, de ami a háttérben zajlik amikor ő rátok figyel, arról könnyedén). Ez persze két fotós esetén is előfordulhat, mégis, így “egyszerre lehettek két helyen” - menyasszonynál és vőlegénynél, az utolsó pillanatok készülődésénél és a vendégek érkezésénél, a portré képek helyszínén és a várakozó vendégek közt, vagy éppen egyszerűen csak közel s távol... Természetesen az esküvőtök nem minden pillanatához van szükség második fotósra, de a szertartásoknál hasznos lehet a jelenléte - mondjuk úgy, ő az, aki a legfontosabb pillanatoknál teljesebbé teszi számotokra a képet.

Spóroljunk a fotóson, úgyis lesznek képeink bőven...

Mindenki azt szeretné, hogy az esküvője tökéletes legyen. Jó hír, hogy ez néha sikerül is. Kisebb nagyobb bakik azonban általában becsúsznak, de ezeken csak nevettek majd, nagyon gyorsan "jó sztori" lesz belőlük és igazából hozzá is tartozik egy esküvőhöz, ha néha van valami gubanc. Elered az eső, leszakadt, beakadt, elveszett, tönkrement, rengeteg példát tudnék mondani. Egy dolog a közös bennük: nagyon gyorsan legyintetek majd rájuk, jót mosolyogtok, mert hogy nem ez a lényeg. Viszont a rossz fényképekre nem fogtok legyinteni, mosolyogni pedig még ennyire sem lesz kedvetek, ebben egészen biztosak lehettek. Márpedig ha nem olyan valaki készíti őket, aki tudja, hogy mit csinál, akkor bizony előfordulhat, hogy morogni fogtok és az egyetlen dolog amit visszacsinálnátok, az ez lenne - csak hát ugye pont ez az, amit nem lehet. Az, hogy a barátnak, rokonnak, kollégának van egy jó nagy tükörreflexes gépe még nem jelenti eredendően azt, hogy tud is vele bánni. Az, hogy mutatott két szép képet amit napsütésben csinált, még nem jelenti azt, hogy a templomban is jó képei lesznek. Az, hogy egy tucat apró gép apró kijelzőin jól mutat egy elkapott pillanat még nem jelenti azt, hogy nagyban is jól fog mutatni (különösen, hogy a nagymama feje le van vágva a háttérben...). Sokáig tudnám sorolni az ilyen hibákat, de nem szeretném, ha azt éreznétek hazabeszélek, úgyhogy válasszatok bárkit, akinek tetszenek a képei, de saját érdeketekben ne dőljetek be annak a tévhitnek, hogy a gép magától megcsinálja a jó képeket. Fontos dolog egy szép és drága ültetőkártya, de a funkciója nem tart tovább pár percnél és garantáltan senki sem fog rá emlékezni - véleményem szerint életetek egyik legfontosabb eseményének megörökítését ezért, vagy egy szebb masniért cserébe nem biztos, hogy érdemes a véletlenre bíznotok...

Helyszínválasztás...

Szabadban vagy házasságkötő teremben, kis étteremben vagy nagy étteremben? Olyan kérdések ezek, amiket nyilván Nektek kell eldönteni, így ehhez nem is szeretnék és igazából nem is tudok tanácsot adni, egy gondolatot viszont mindenképpen szeretnék megosztani Veletek, mert sok kellemetlenségtől tudjátok megkímélni magatokat, ha csak egy picit is odafigyeltek rá. Amikor éttermet vagy vacsora helyszínt választanak a párok nyilván rengeteg szempontot vesznek figyelembe, de a legritkább esetben figyelnek a fényekre és a megvilágításra. Tudom, ez egy olyan szempont, amit elméletben oldjon meg a fotós, és persze meg is oldjuk, de a képek minősége nagy általánosságban drámaian függ attól, hogy egy helységnek milyen a megvilágítása (és most nyilván nem a bulira gondolok, hanem mondjuk a vacsorára). Amikor éttermet választotok, egyszerűen kérjétek meg a hely üzemeltetőjét, hogy kapcsolja be teljesen az esti világítást - nem mondom, hogy fényárra van szükség, de a magasban pislákoló fénycsöveket Ti sem fogjátok értékelni vacsora közben... Egy másik fontos szempont a falak színe - triviális, de mégis fontos. Egy zöld falú helységben például mindenki kicsit "zombie-nak" fog kinézni a képeken, amit persze többé-kevésbé lehet javítani, de ha melegebb színű, semleges vagy fehér falú helységet választotok, akkor az összhatás is kellemesebb lesz. Mindez természetesen utólag többnyire korrigálható, de nem minden esetben, így megmenthettek néhány amúgy jó, de emiatt esetleg kukára ítélt képet...

“Civil ruhás” kreatív portrék...

A beállított esküvői ruhás kreatív portré képek mindig fontos részei lesznek egy családi albumnak, örök emléket jelentenek, ugyanakkor a “civil ruhás” spontán - vagy spontánnak tűnő - közös képek általában mégis gyakrabban kerülnek ki az asztalra/polcra/falra. Idehaza az ilyen típusú portrék egyelőre még kevésbé ismertek, talán mint “eljegyzési képek” lehetne hivatkozni rájuk - műterem helyett valahol a szabadban, természetes körülmények közt, sokat nevetve, bolondozva, kötöttségek nélkül készülnek és pontosan ezáltal tudják tökéletesen visszaadni az egymás iránti odadást és szeretetet. És hogy milyen egyéb előnyei lehetnek, arról az alábbi pontokban olvashattok, a példa kedvéért pedig íme három kép ugyanarról a párról:

Mikor...

A hazai szokások szerint az esküvői fotózásokat hagyományosan a szertartás és a vacsora közé helyezik el, ami normál esetben délután kettő és öt óra közé esik - ami a közhiedelemmel ellentétben fotózás és fények szempontjából nyáron majdhogynem a legrosszabb időpont. Természetesen azért ilyenkor is megoldható a fotózás, de lehet az erős, direkt fény miatt nem pont ott, ahol eredetileg elképzeltétek. Az igazán hangulatos képek mindig egy picit későbbi időpontban készülnek, amikor a nap sugarai már sokkal szebben festik meg az arcokat és az alakokat, viszont ebben az időben már szinte lehetetlen hosszabb időre kiragadni a párt a vendégseregből. A helyzetet két lehetséges módon tudjuk megoldani: vagy esküvői ruhában de nem az esküvő napján fotózunk, vagy ahogy azt fent is említettem, tetszőleges ruhában, természetes közegben, valamikor az esküvő előtt kerítünk rá alkalmat...

Meddig...

Lévén egy "másik napon" nem vagytok az esküvő igen szoros időkorlátai közé szorítva, nem kell a magukra hagyott vendégek miatt aggódnotok és a forgatókönyv szerinti következő eseményre sem kell szaladnotok - így aztán általában sokkal könnyebben tudjátok átadni magatokat a pillanatnak és egy idő után már észre sem veszitek majd, hogy valaki fényképez Benneteket. Az elvégzendő “kötelező, mosolygós, beállított” képek helyett Nektek és nekünk is sokkal könnyebb így igazán őszinte pillanatokat találni. Gyakorlati tanács, hogy bármennyire is csábító, de ne a fényképezésre szánt időn próbáljatok spórolni (és nem, az utazás a helyszínre nem azonos a fényképezéssel...), mert míg a vendégek biztos megvárnak Benneteket, addig ezt a napot csak egyszer élitek meg, viszont sokszor akartok majd visszaemlékezni rá - és soha ne felejtsétek el, hogy minél több időt adtok a fotósnak, annál szélesebb lesz a mosoly az arcotokon az eredményt megpillantva...

A ruha...

Amennyire szép és izgalmas egy esküvői ruha, esetenként annyira nehéz azt viselni (és most nem elsősorban azokra az Urakra gondolok, akik nem érzik annyira jól magukat egy öltönyben vagy egy szmokingban...). Ha nehéz benne mozogni, nehéz felemelni a kezed, nem pontosan a Te méreted, bizonyos részei “önálló életet élnek”, akkor bizony ez a készülő képekre is hatással lehet. Félreértések elkerülése végett, így is gyönyörű leszel benne, a képeken is gyönyörűek lesztek, csak éppen nagyon sok jópofa, kreatív ötletet nem lehet megvalósítani az említett korlátok miatt. Ez persze nem feltétlenül baj, csak ha szeretnétek “kötetlenebb” hangulatú portré képeket, akkor a ruha kiválasztásánál ne felejtsd el azt sem, hogy ebben leszel egész nap - és ez a nap bizony nem csak arról a két percről szól majd, amíg az oltárhoz vonulsz...

Summa summarum...

...akár esküvői, akár civil ruhában, de mindenképpen érdemes egy különálló porté fotózást beiktatni a naptárotokba. És hogy méginkább megkönnyítsük a döntés, az Ezüst és Arany esküvői csomagokba bele is építettünk ajándék gyanánt egy két-három órás portré fotózást (hogy pontosan ebbe mi is tartozik bele arról itt olvashattok), ahol amellett, hogy igazán vidám képek készülhetnek Rólatok, egy picit jobban meg is ismerjük egymást - Ti azt, hogy mi hogy dolgozunk, mi pedig azt, hogy mi az, ami igazán jól áll Nektek - és ezáltal a Nagy Napon biztosan jobb képek készülnek majd, mintha ott találkoztunk volna először...
Amennyiben valamilyen további kérdésetek lenne, ne habozzatok azt feltenni, hiszen nem létezik olyan, hogy “rossz kérdés”, csak olyan, amit nem tettetek fel. Bátran írjatok akkor is, ha egyszerűen csak kíváncsiak vagytok valamire, esetleg van egy őrült vagy kevésébé őrült ötletetek... a válasz igen!